Mi a depresszió?

Az Eurostat legutóbbi, 2014-ben végzett felmérése szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 10,3 százaléka depresszióban szenved, ami az Európai Unió vizsgált országai közül a legdepressziósabb nemzet lettünk.

A depresszió első jeleinek és tüneteinek megértése, valamint az érdemi segítség lehetőségeinek feltérképezése is kulcsfontosságú.

Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint 2030-ra a depresszió a legnagyobb egészségügyi terhet jelenti majd (WHO, 2008).

A depresszió egy általános egészségügyi állapot, amely nem-múló alacsonyfekvésű hangulattal, az érdeklődés elveszítésével, csökkent energiával és motivációval, folyamatos bűntudat érzésével, negatív énképpel, az étvágy elveszítésével, alvászavarokkal és a koncentráció csökkenésével járhat. A depresszió gyakran szorongással együtt jelentkezik. Ezek a panaszok krónikussá válhatnak, vagy vissza-vissza térhetnek, ami a mindennapi életminőségre és a tevékenységek végzésére is nagy mértékben kihathat.

Szomorúságot érzek vagy depressziót?

A szomorúság bizonyos életeseményekre adott természetes válasz. Néha azonban minden ok nélkül is lehet rosszkedvű valaki. Ezekben az esetekben gyakran helytelenül használjuk a ’depresszió” szót, amit múló hangulatként egy veszteség után érzünk. Ez a fajta szomorúság és rossz hangulat idővel feloldódik.

A klinikai depresszióban szenvedők ezzel szemben ingerültekké válhatnak, elveszítik érdeklődésüket és nehezükre esik a mindennapi akadályokkal szembenézni.

A klinikai depresszió több tehát, mint egy múló, időszakos alacsony hangulat. Ha azt veszed észre, hogy tartós, intenzív szomorúságot vagy depresszív hangulatot érzel több, mint két héten át, és ez már befolyásolja mindennapi életedet, fontos, hogy minél előbb keress segítséget. A depresszió esetében sok hatékony kezelési mód létezik, így minél előbb tartósan jobban érezheted magad.

Honnan ismerem fel, ha valaki depresszióban szenved?

Gyakran a hangulat- és a viselkedésbeli változások lassan következnek be, emiatt a depresszió gyakran nehezen észrevehetően alakul ki. Az emberek sokszor nehezen beszélnek legsötétebb gondolataikról és érzéseikről. Ha úgy véled, hogy egy hozzád közel álló személy depresszióban szenved, de nehezen beszél róla:

• Beszélj aggodalmaidról, és bátorítsd őt, hogy keressen fel egy szakembert
• Rendszeresen jelentkezz be hozzá, és kövesd nyomon, hogy segítséghez jutott-e

A depresszió tünetei

A depressziónak fizikai és érzelmi jelei és tünetei lehetnek. Az alábbi tünetek megléte nem feltétlenül jelent depressziót, de érdemes ellenőrizni vagy a háziorvosoddal átbeszélni.

Érzelmek:

• Szomorúság, valamint a megszokottnál több sírás, szorongás vagy ingerültség
• Reménytelen, önmagaddal kapcsolatban negatív érzések
• Egyedüllét, elzárkózás másoktól
• Kimerültség
• Bűntudat
• Düh

Gondolatok:

• „Problémáim túl bonyolultak, nem lehet őket megoldani.”
• „Az élet túl nehéz.”
• „Minden rosszra fordul.”
• „Nem érek semmit.”
• „Minden az én hibám.”

Változások:

• Motivációban
• Az örömforrások megtalálásában
• Alvás minőségében (túl sok alvás, alvás közben ébredések, egyéb alvásproblémák)
• Étvágyban, súlyban
• Az egészséges intimitás megélésében
• Koncentrációban és emlékezésben
• Alkohol- vagy droghasználat.

Ha a fentiek közül három vagy annál több panasz, több mint két hétig jelen van, minél előbb fordulj háziorvosodhoz vagy más, kompetens szakemberhez!

Segítségkérés

Sokszor nehéz segítséget kérni, hiszen a depresszió stigmatizáló hatású is lehet. Ám mindenképp érdemes! Ma már Magyarországon is sok különböző lehetőség létezik a megfelelő támogatás és felépülés megtalálására. A depresszió enyhébb formáinak egyik kezelési lehetősége az iFightDepression online önsegítő eszköz.

Enyhe depresszió – rendszerint az alábbi tünetek közül legalább 2-3 a jellemző. A tünetek a személy számára zavaróak, de a legtöbb aktivitást folytatni tudja.

Közepes depresszió – 4 vagy több tünet észlelhető az alábbiak közül, valamint a hétköznapi megszokott aktivitások fenntartása nagy nehézséggel jár.

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10) alapján a depresszió tünetei:

1. A nap legnagyobb részében és csaknem minden nap levert hangulat, amelyet az egyén beszámolója vagy mások megfigyelései jeleznek. Gyerekeknél elég az ingerült hangulat jelzése!
2. Az érdeklődés és öröm jelentős csökkenése minden vagy majdnem minden tevékenységben a nap túlnyomó részében, és majdnem minden nap (szubjektív beszámoló vagy mások megfigyelése alapján).
3. Jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás (havonta a testsúly 5%-át elérő változás) diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős csökkenése/növekedése csaknem minden nap. Gyermekeknél a súlygyarapodás elmaradása jellemző.
4. Alváshiány vagy túl sok alvás csaknem minden nap.
5. Motoros agitáltság vagy gátoltság csaknem minden nap (mások megfigyelése alapján, nem elegendő a szubjektív érzet).
6. Fáradtság vagy anergia csaknem minden nap.
7. Értéktelenség érzete vagy kifejezett ill. inadekvát önvádlás/bűntudat (téveszmés mértékben is), szinte minden nap.
8. Csökkent gondolkodási/összepontosítási vagy döntési képesség szinte minden nap.
9. A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül vagy öngyilkossági kísérlet  vagy konkrét öngyilkossági terv.

Fontos:

• A tünetek nem elégítik ki a bipoláris tünetegyüttes ismérveit.
• A tünetek jelentős szenvedést és a szociális illetve foglalkozási működések romlását okozzák.
• A tünetek nem kémiai anyag vagy általános egészségi állapot (pl. pajzsmirígy túlműködés) közvetlen élettani hatásának tulajdoníthatók.
• A tünetek nem magyarázhatók jobban gyászreakcióval (azaz a tünetek a szeretett személy halálát követően két hónapot meghaladóan is fennállnak).

^{Forrás:
BNO-10 zsebkönyv, Animula, 2004.}

Ingyenes online alkalmazás a depresszió kezelésére

A 21. századi telemedicina szélesedő palettáján az online önsegítő pszichoterápiás eszközök egyre fontosabb helyet foglalnak el. Költséghatékonyak, és szakemberrel folytatott konzultációval együtt a személyes pszichoterápiákkal azonos hatásúak.

Az enyhe és közepes depresszióban érintettek számára magyar nyelven ingyenesen elérhető az IFightDepression online önsegítő eszköz, amely a kognitív viselkedésterápia elemeire épül. Az Európai Szövetség a Depresszió Ellen (EAAD) kezdeményezésére 12 európai partnerintézmény (köztük a Semmelweis Egyetem) dolgozta ki. Célja az önreflexió és az aktivitás elősegítése, valamint a súlyos depresszió és az öngyilkosság megelőzése.

Háziorvosok, pszichiáterek és klinikai szakpszichológusok ajánlhatják pácienseiknek.

Hat-nyolc hetes protokollban otthon, önállóan végezhető, és heti egy témakör feldolgozása javasolt. Minden modul pszichoedukációs résszel kezdődik, amelyet az adott témához kapcsolódó kitöltendő feladatlapok követnek.

2017-től a SE Magatartástudományi Intézet keretein belül egy kutatásban szeretnénk felmérni, hogy az alkalmazás milyen mértékben nyújt segítséget a depresszióban szenvedőknek.

A kutatás vezetője Dr. Purebl György, etikai engedélyszám: SE TUKEB 5/2017. A kutatás koordinátora Dr. Tóth Mónika Ditta tanácsadó szakpszichológus és Varga Anna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Hangulatmérő teszt

Bővebb információ és jelentkezés:

[forms ID=1]

„Szomorú, rosszkedvű, depressziós vagyok” – ezeket a szavakat egymás szinonimájaként használjuk a mindennapokban, holott az orvosi értelemben vett depresszió a testet és lelket egyaránt érintő betegség, amelyet minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi átél legalább egyszer élete során.

Nem véletlenül használjuk a betegség kifejezést, hiszen ez a közhiedelemmel ellentétben egy valós és kezelést igénylő állapot, mely nem múlik el az idővel, sőt épp ellenkezőleg: a tünetek egyre romolhatnak.

Hogy csupán a betegek 20 százaléka jut megfelelő ellátáshoz, annak oka, hogy általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról. Az emberek fejében lévő téves ismereteken túl a másik globális méretű probléma az egészségügyi rendszerek túlterheltsége, a többhónapos várólisták és a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Miről ismerhető fel a depresszió?

A depressziós betegre – többek között – jellemző a nyomott, állandóan negatív hangulat, az energiahiány, a pesszimizmus, a korábban örömet jelentő tevékenységek elhanyagolása és a reménytelenség. Ugyancsak folyamatosan jelen lehet a betegnél az önvád és az értéktelenség- érzése. A lelki tényezőkön túl számos testi funkciót is érint a depresszió: jellemzőek az alvásproblémák, a túlzott – vagy épp túl kevés – ételfogyasztás miatti hirtelen testsúlyváltozások. Csökken a libidó és a szexuális vágy, s megjelenik az általános aktivitáscsökkenés is. Az állandó fáradtságérzet és a koncentrációs nehézségek miatt romlik a munkahelyi teljesítmény. A beteg egy idő után visszahúzódik a társas környezettől, nem igazán kíván részt venni közösségi eseményeken. A tünetek megjelenésével és rosszabbodásával pedig megfogalmazódhat benne az öngyilkosság gondolata, hogy jobb lenne, ha nem élne és véget érne a szenvedése...

Hogyan érhető el, hogy minél több depressziós megfelelő ellátáshoz jusson?

A válasz az internet. A modern világ követelményeihez alkalmazkodva a mai orvoslás egyre inkább nyit az online felületek felé. Nincsen ez másképp a lelki egészség terén sem. A depresszió szóra keresve mintegy 785 000 találatot számlál a Google. Olvashatunk tüneteiről, kezeléséről, megjelenési formáiról, okairól és így tovább. Ahogy az interneten található többi információnál, a depresszióval kapcsolatban is nehéz eldönteni, hogy mi számít megbízható forrásnak... Az iFightDepression honlap (www.ifightdepression.com/hu) a depresszióval kapcsolatban nyújt szerteágazó, értékes és hiteles információkat. A weboldalon – amely 13 nyelven, köztük magyarul is elérhető – hiteles forrásból tudhatjuk meg, hogy mi is az a depresszió, milyen tünetek utalnak rá és milyen különböző típusai vannak? Tájékozódhatunk a hazánkban hozzáférhető kezelési formákról is. Külön oldal szól az érintetteknek és a hozzátartozóknak. Akiknél felmerül, hogy egy társuk, rokonuk, barátjuk depressziós, elolvashatják, milyen jelek utalnak biztosan a kórképre, és mit tehet a másik megsegítésére? A tanárok megtudhatják, hogy az osztályközösségen belül miről ismerhető fel a depressziós tanuló. Mit tehetnek, ha az addig nyitott, barátkozó gyermek befelé forduló és ingerült lesz, és agresszív magatartás jeleit tapasztalják nála?

Önsegítő program

Az iFightDepression a kognitív viselkedésterápia alapelveire épülő online önsegítő program. E terápiás szemléletmód lényege, hogy az emberek gondolkodásmódja alapvetően meghatározza viselkedésüket és érzelmi reakcióikat. Minden ember másképp értelmezheti ugyanazt az eseményt, de a negatív beállítódás nagyobb valószínűséggel eredményez kedvezőtlen érzelmi állapotot – például a depressziós beteg egy kisebb kudarcot saját értéktelenségének bizonyítékaként foghat fel. A kognitív viselkedésterápia célja ennek a hibás, torzított gondolkodásmódnak a megváltoztatása.

Hogyan juthat hozzá az érdeklődő az önsegítő programhoz?

Az ingyenes program enyhe-középsúlyos depresszió esetén használható. Technikai feltétele az internetkapcsolat és egy számítógép – használata viszont belépőkódhoz kötött, amelyet az érdeklődő csak képzett szakembertől kaphat, aki személyes találkozó alkalmával dönti el, hogy az adott személy használhatja-e a programot, vagy másfajta kezelésre van szükség. A program iránti érdeklődését jelezheti az  e-mail címen is.

^{Szöveg: Tóth Mónika Ditta
Az eredeti cikket ezen a címen találod: http://mipszi.hu/cikk/160609-jusson-hiteles-informaciokhoz}

Fontos hangsúlyozni, hogy NEM LÉTEZIK ún. „rákos személyiség” (Schwarz, 1993). Nincsenek tehát olyan személyiségvonások, amelyek a rák kialakulásának kockázatát megnövelnék. Sokkal inkább a szubjektíven átélt pszichés terhelés jelenthet kockázatot a mellrák kialakulásában, amelyet azonban „pszichoterápiával meg lehet előzni” – mondja ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung 2001 január 10-i száma is.

A mellrák a megbetegedett nők több, mint 95%-ánál nem örökletes eredetű. A 1990-ben felfedezett BRCA gének szövegében talált mutációk tehát pusztán az esetek 5%-ért felelősek.

Ha azonban nincs „rákos személyiség”, és a genetika is csak 5%-ban tehető felelőssé, min múlik a betegség kialakulása?

Számos tanulmány igazolja, hogy a hosszas lelki stressz valamint az egyéb kockázatot jelentő tényezők (dohányzás, túlsúly, bizonyos hormonkészítmények szedése, alkohol) erősen blokkolják az immunrendszer kiegyensúlyozott működését. A pszichés terhelések az immunrendszer és a gének működését sokkal nagyobb mértékben befolyásolják, mint az öröklődés.

Kutatások olyan nőknél, akik a szétköltözés vagy a válás állapotában voltak kimutatták, hogy a fontos védősejtek (főként T- és NK-sejtek) száma ezen időszakban csökkent, ill. működésük gátlás alatt állt. Emellett a lappangó herpesz és EBV vírusok aktiválódása is nőtt, és a kisebb sérülések is nehezebben gyógyultak (Kiecolt-Glaser, 2002).

Ugyanígy olyan egészséges embereknél, akik akaratuk ellenére magányosan éltek, megemelkedett stresszhormon-koncentrációt (kortizol) és csökkent működésű védősejteket találtak.

Az immunrendszer génjeire a lelki terhek és az emberi kapcsolatok által a depresszió gyakorolja a legnagyobb hatást. A depresszió a T- és NK-immunsejtek alulműködését és számuk csökkenését eredményezte ugyanúgy, ahogy a herpesz- és CMV vírusok elleni védekezésis gyengült (Maes, 1994).

Ezt igazolja az a 2000-ben publikált 14 évig tartó amerikai vizsgálat is, amelyben azok a nők, akik a vizsgálat kezdetén kezeletlen depresszióval küzdöttek, tizenöt év múlva 14x gyakrabban lettek rákbetegek, mint a depresszióban nem szenvedő társaik (Jacobs & Bovasso, 2000). Ez a kutatás azt is nyomatékosította, hogy a depresszió legfontosabb kiváltó okai között a fontos emberi kapcsolatok veszélyeztetése vagy elvesztése előkelő helyen áll.

A fenti adatok lehangolóak lehetnek, de ha időben és tudatosan lépünk, a folyamat jó irányba is fordítható. A segítség és a támogatás visszafordíthatja ezeket a hatásokat. Azoknál, akik magánytól vagy családi terhektől szenvedtek, pusztán egy lazító gyakorlatokat is alkalmazó beszélgetős csoportban való részvétel is a T- és NK-védősejtek jobb működéséhez és a vírusokkal szembeni védekezésük javulásához vezetett (Kiecolt-Glaser, 2002).

A pszichoterápia tehát klinikai vizsgálatok szerint is pozitív hatást gyakorol az immunrendszerre, és egyben csökkenti a rák kockázatát is. A pszichoterápia a már kialakult rákbetegségnél is jelentős segítséget nyújthat, főként akkor, ha a betegséghez depresszió is társul. Merjünk tehát segítséget kérni!

^{Forrás:
Bauer, J.: A testünk nem felejt. Ursus Libris, 2011.}

Egy éve érhető el magyarul is az iFightDepression, a szakmai megalapozottságú önsegítő online-program depresszióban szenvedőknek. Világszerte egyre nagyobb hagsúlyt kap az ún. e-health (e-egészségügy), azaz elektronikus úton elérhető egészségügyi szolgáltatás. Az egészségügy leterheltsége, a rövid idő alatt több beteg érdemi elérése  céljából az egészségügy egyre inkább olyan megoldások kidolgozásán is fáradozik, ami a modern technika vívmányait hasznosítja. Az elektronikus úton elérhető megoldások közé tartozik a szorongások és a depresszió ilyen jellegű kezelése is, ami természetesen csak részben helyettesítheti a szemtől-szemben pszichoterápiát. Amiben segítség lehet, az az információátadás, megfelelően szakszerű betegtájékoztatás, és a beteg elektronikus úton történő végigkísérése a depresszió vagy szorongás kezelésének bizonyos lépésein. Kicsit hasonlít ez az önsegítő könyvekhez, azzal a különbséggel, hogy az egészségügyi rendszeren belül vehető igénybe, a legújabb tudományos kutatásokra épülő módszerek segítségével. Ha bármelyik ponton a betegnek szüksége lenne személyes szakmai konzultációra vagy terápiára, felkereshet egy olyan szakembert, akivel addig megtett lépéseit megoszthatja, és aki segítségére lehet a további gyógyulás útján.

Az alábbi linken meghallgathat egy interjút a programmal kapcsolatban a Kossuth Rádió 2015. szept. 12-i adásában (14:32h):

http://www.mediaklikk.hu/musor/atudomanyhangjai/

Bővebb információt a kovetkező linken találhat:

https://ifightdepression.com/hu/